Móricz Zsigmond ezzel a címmel írott
elbeszélésében egy hosszú, hideg telet ábrázol, azt hogyan élte meg családja.
Bár mi idén se panaszkodhattunk a téli időjárásra, alig néhány nap volt igazi
tél, amikor fogvacogva, három-négy réteg ruhában tudtunk csak kimenni a házból.
Hó is alig volt. Főleg karácsonykor, amikor jól jött volna a hangulathoz. Hiába
volt „könnyű” telünk, várjuk már a fákat rügyeztető tavaszt, a kellemes,
napsütéses időjárást. Ültünk bent eleget az elmúlt három hónapban, végtelenbe
nyúló estéket töltve a sötétben. A téli napforduló után megkönnyebbültünk, a
neheze lejárt, ezentúl rövidülni fognak az éjszakák. És figyeltük is, ahogy ez
hétről-hétre jobban észrevehető, először percekben, most meg már órákban
mérhető a különbség. A téli hónapoknak is megvannak a szépségei, mégis ki tudna
ellenállni az ébredező természet látványának? Amikor napról-napra látható a
munkája, madárcsicsergéstől lesznek hangosak a reggelek, egyre többet süt a
nap, életre kelnek a növények, fák, megkezdődnek a munkák a fűszerkertben, a
mezőn. Az emberek lassanként kibújnak óvadékot nyújtó házaikból, elindulnak,
hangyaszerűen szorgoskodnak, egyre több időt töltenek kint. Magukba szívják a
D-vitamint, javul közérzetük, az utcán már nem csak savanyú pofákat láthatunk,
hanem boldog, mosolygós arcokat. Mert problémák mindig lesznek, de attól még
úgy örülünk minden tavasznak, mintha először látnánk megtörténni a csodát.
Végre kimehetünk sportolni, ami szintén feltölt energiával és
boldogsághormonnal. A gyermekek délutánonként nem a képernyő előtt fognak
punnyadni tanulás után, hanem kimennek focizni, bújócskázni, mindenféle játékot
játszani. Gyermeknevetéstől lesznek hangosak az utcák. Előkerülnek a vékonyabb
kabátok, csizma, bakancs helyett a teniszcipők. A kötött sálakat felváltják a
szép, vidám, színes selyemsálak. Attól is jobb kedvünk támad, hogy nem kell
annyi ruhát magunkra aggatni. Már most megjelent kertjeinkben a hóvirág, a
tavasz első hírnöke. Minden nap megcsodáljuk a tiszta, fehér virágbokrokat,
akár be is viszünk házunkba néhány szálat, ami az elkövetkezendő változásra
emlékeztet.
Bennünk is meg kellene szülessen a tavasz, példát
kellene vennünk a természettől s a téli pihenés után újult erővel nekivágni
életünk jobbá tételéhez. Mikor jobbkor lehet elkezdeni egy egészségesebb életet
élni, ha nem most? Mikor jobbkor lehet elkezdeni egy új hobbit, ha nem most?
Mikor jobbkor lehet elkezdeni megváltoztatni unott, esetleg boldogtalan
életünket, ha nem most? Vegyünk példát a köröttünk zajló óriási erőkből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése