Életünk folyamán rengeteg emberrel találkozunk.
Sokszor gondolkodtam már azon, vajon miért sodorja őket a sors a mi utunkba.
Mert bizton állíthatom, van jelentősége annak, hogy kik és mennyi ideig
kísérnek életünk göröngyös útján. Néha eltávolodunk egymástól. Mégis örülünk az
értékes embereknek, hiszen fejlődhetünk általuk, új nézőpontokat imserhetünk
meg. Üdítő különleges embereket ismerni meg. Előítéletek dőlnek meg és
rájövünk, hogy mennyire tudunk azonosulni azzal, aki első látásra furának tűnt.
Hiszem, hogy a sors ilyen esetekben meg akarja mutatni nekünk, bár csalódtunk
az ismerőseinkben, mégis tartogatnak még megletetpést az emberek. Nemrég
szerencsém volt megismerni egy amerikai fiút, aki első látásra (a facebookon)
érdekesnek tűnt. Bevallom, előítéletekkel tele üdvözöltem. Aztán kibontakozott,
hogy mennyire intelligens, jól informált, imád olvasni, írni, van egy
csodálatos barátnője, aki egyben a legjobb barátja, tehetséges a rajzolásban és
hihetetlenül jól táncol (nem a szokványos módon, de jól áll neki). Szóval az
elképzeléseim róla füstbe mentek, bebizonyította, hogy a külső alapján nem
szabad ítélkezni, mert a belső sokkal többet takar. Kevés hozzá hasonló személyt ismerek. Motivál az
egyszerűsége, a mód, ahogyan gondolkodik a világról, a nyugodtság, ahogyan a
jövőről beszél. Mindenkit elbűvölt kedvességével. Feledhetetlen pillanatokat
tudhatunk magunkének. Örülök
a megismerkedésünknek és csak remélni tudom, egy nap majd újra találkozunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése