Utolsó hét utolsó napjai telnek a 2013-2014-es
tanévnek. Az iskolások már tűkön ülve várják a pillanatot, amikor az igazgató
úr elmondja a már ismerős szavakat: „Kellemes vakációt!”. Persze mindig
hozzáteszi azt is, hogy „ne feledjétek, az iskolán kívül is a Baróti Szabó
Dávid líceum diákjai vagytok, viselkedjetek ehhez mérten”, vagy valami
hasonlót, amire már alig bír figyelni a placcon összegyűlt tömeg. Kiosztják az
ellenőrzőket, dicsérik a szorgalmat, a törekvést. Díjazzák az első, második s
harmadik tanulókat, akik keményen megküzdöttek ezekért a helyekért. Dicsérik a
versenyeken elért kiemelkedő eredményeket, melyek határokon túlra vitték az
iskola nevét. Már feszült a hangulat s mindenki csak a nyári terveire tud
koncentrálni. Alig várják, hogy végre, kisebb megszakításokkal tűzdelt kilenc
hónap kemény munka után, kilépjenek az iskola kapuin s ezzel egyetemben ismét
felszabaduljanak s érezzék a nyár adta szabadságot. Mindeközben persze az is
eszükbe jut, mennyire fognak hiányozni az osztály-, illetve évfolyamtársaik.
Mától nem tudnak minden nap találkozni, nem lesznek szünetek, amikor az iskola
udvarán összegyűlnének. Ezerféle érzés kavarog bennük, de mindenekfelett boldogak.
Várják a rengeteg szabadidőt, a külföldi nyaralást, az együtt töltött hűs
estéket, a közös fagyizást, dinnyeevést. Most nem is gondolnak rá, de a nyár
hamar el fog telni. Bár soknak tűnik az a három hónap, mégis egy szempillantás
alatt újra ott lesznek az iskola udvarán a jól ismert dalt hallgatva „Peti áll
a ház előtt…”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése