Az utolsó éves Kreatív Írás szakos Veronica Roth a téli szünetet egy
kezdetleges regény vázlatának írásával töltötte, amiből A beavatott sorozat
született. A trilógia kötetei: A beavatott (eredeti nyelven Divergent), A
lázadó (Insurgent) és A Hűséges (Allegiant). A nagyjából másfél ezer oldalon
keresztül egy tizenhat éves lányt mutat be, Beatrice „Tris” Prior. A utópikus
Chicagóban a társadalom öt különböző csoportra van felosztva, melynek tagjai
azon erények művelésével foglalkoznak, melyeket a legfontosabbaknak vélnek:
bátorság, önzetlenség, műveltség, szeretet, őszinteség. A tizenhatodik
életévüket betöltött polgárok egy alkalmassági teszt elvégzése után a Választás
Napján csoportot választhatnak. Beatrice az Önfeláldozók csoportjába született,
viszont egyáltalán nem érzi magát kellően önzetlennek hozzá, ezért azon
gondolkodik, elhagyja a csoportot s ezzel a családját. A teszt az ő esetében
nem mutatja ki egyértelműen, melyik csoportba illik bele a leginkább. Három csoport
jellemzőit is birtokolja (bátor, művelt és önfeláldozó). Elfajzottnak minősül a
társadalom megítélése szerint és igen nagy bajba kerülhet, ha ez kiderül.
Szerencséje van a vizsgáztatójával, aki megőrzi titkát. A választási
ünnepségen, miután bátyja, Caleb, arra buzdítja, hogy hallgasson a szívére, a
Bátor csoportot választja. Caleb szintén csoportot vált, ő a Műveltek mellé
áll. Ezután egy sor megpróbáltatáson kell keresztül esnie a lánynak, a bátrak
beavatási szertartásának részeként. Könnyedén veszi az első akadályokat (mozgó
vonatra fel- és leszállás, beugrani egy mély és sötét szakadékba elsőként), ám
fizikailag gyengének bizonyul. Hamarosan az is kiderül, hogy a Bátrak a
beavatottjaik csak egy részét veszik fel a csoportba, a többiek csoportnélküliekké
válnak, akik a város utcáin laknak. Tris elfogadja a kihívást és mindent
megtesz azért, hogy igazi Bátor lehessen. Idő közben barátokra talál és az
egyik kiképző személyében a szerelemmel is megismerkedik. Bár mindent megtesz
azért, hogy ne derüljön ki másfélesége, egy támadás-szimuláció során mégis
kiválik az öntudatlan tömegből, hogy megmentse szerelme életét. Ezzel kezdetét
veszi a társadalom elleni lázadás. A csatában elveszti szüleit, mégis erős
marad. A második és harmadik kötetben végigkövethetjük, amint egyik helyről a
másikra vándorolnak, menedéket keresnek, közben viszont azon ügyködnek, hogy
teljesen felborítsák azt, amiben felnőttek, a csoportrendszert, az eltitkolt
igazságokat. A sorokat olvasva nem véletlen, ha a kommunizmussal vonunk
párhuzamot, ahol szintén megszűrt információkat juttattak a lakosokhoz, akik
teljes elnyomás alatt éltek. A Választás Napja viszont a demokráciához
hasonlítható, ahol bizonyos időközönként a választópolgárok kinyilváníthatják
véleményüket, amire a vezetés nagyban tesz. A kötetben is ezt láthatjuk.
Választhatnak a fiatalok, de csak a megadott kereteken belül, s aki nem
megfelelően választ, azt éles szemek követik nyomon. Egy másik párhuzam a
megfigyelés. A társadalom minden lépését figyelik, mindenről tudnak azok, akik
érdemesek rá, a Műveltek. Fordulatokban gazdag, a fiatalságot lekötő regényt
írt Veronica Roth, nem mindennapi részletességgel. A harmadik kötetben már nem
csak Tris, de szerelme, Tobias (Négyes) nézőpontjából is követhetjük az
események zavaros fonalát. Szinte lélegzetvisszafojtva követjük őket, amint
megtudják, a világ, amelyben éltek csak egy kísérlet része, amint rájönnek,
mennyire elenyésző a városuk mérete és ők maguk a Földhöz képest, amikor
először repülnek. Kinyílik a világ előttük s ahelyett, hogy elmenekülnének
máshova, ők visszatérnek és akár életük árán is harcolnak egy szebb jövő
reményében. Lebilincselő írás egy fiatal írónőtől, aki tudja, mi kell a fiatal
olvasóknak. Veronica Roth még ballagása előtt kiadta az első kötetet és eladta
annak megfilmesítési jogait, aminek köszönhetően tavaly megjelent az első, idén
márciusban pedig a második kötetet bemutató mozifilm
2015. május 17., vasárnap
Charlotte Brontë: Jane Eyre
A tizenkilencedik század közepén megjelent
nagysikerű, mára már klasszikussá vált, regény főszereplője Jane Eyre. A
kislány szülei halála után nagybácsija családjához kerül, ahol idegenként
kezelik a szóban forgó nagybácsi halála után. Mrs. Reed, a gyámja, minden nap
érezteti vele, hogy nem az ő véréből való s rendre meg is bünteti
csíntalanságaiért. A kis Jane a büntetések dacára sem alázkodik meg,
határozott, hever vérmérsékletű teremtés. A közte és a néni gyermekei közötti
egyre súlyosbodó ellentétek miatt Mrs. Reed a lowodi intézetbe adja a kislányt.
Itt ismerkedik meg Helen Burns-szel, akivel jó barátságot ápolnak a lány
későbbi haláláig. Az intézetben uralkodó rossz körülményeknek hatására járvány
tör ki az intézetben, ennek esik áldozatául Helen is. Egy időbeni ugrást
követően már a művelt, kedves modorú, az intézetben tanítónőként tevékenykedő
18 éves Janet ábrázolja az írónő, aki mindenképpen ki akar törni az iskola
falai közül és elszegődik Thornfield Hall-ba nevelőnőnek. A kastély urának, Mr.
Rochester szeleburdi gyámleányának, Adèle Varens-nak lesz a nevelőnője. Jane hamar
megszokja az új körülményeket és összebarátkozik a kis tanítványával, aki
napról napra szebben viselkedik. A kastély urával viszont hónapokig nem
találkozik, mint megtudja, Mr. Rochester ritka látogatója saját otthonának, ám
amikor jön, azt szinte mindig meglepetésszerűen teszi. Jane nem is tudja, hogy
vele találkozik, amikor a postára menet egy este megáll megpihenni és a gazda
lova megijed tőle, a lovas pedig leesik és megsérül. A lány azonnal segít az
akkor még idegen férfin. Csak amikor hazazér, ismerkednek össze. Kölcsönös
megértés alakul ki kettejük közöttük, majd barátság, ami szerelembe csap át.
Kapcsolatukat baljóslatú események kísérik, a kastélyban néha hátborzongató
nevetés hallatszik az éjszaka közepén, titokzatos alak mászkál a folyósókon és
valaki felgyújtja Mr. Rochester ágyát. A felriadt Jane menti meg gazdája
életét. Szerelmüknek a társadalmi- és korkülönbség is gátakat szab. A férfi
által rendezett estélyek is csak rontanak a fiatal lány féltékenységén és
bánatán, hiszen azt kell látnia, hogy a szerelme a gőgös, szép, szívtelen és
előkelő Ingram kisasszony körül lebzsel és hiszi, hamarosan meg is kéri a
kezét. Jane-t levelet kap, ami arról értesíti, hogy egykori gyámja, Mrs. Rééd
haldoklik és magához szólítja. Kiderül, a nő eltitkolta előle, hogy volt neki
egy nagybátyja, aki kutatott a lány után, de az asszony azt hazudta neki, hogy
ő meghalt Lowood-ban. Amikor visszatér Thornfield-be, Mr. Rochester bevallja
neki, hogy csak féltékennyé akarta tenni Ms. Ingram-mal és megkéri a kezét. Az
esküvőjük napján derül ki, hogy a férfi már nős, van egy jamaicai őrült
felesége, akit a kastély legfelső emeletén tart elzárva, s aki néha kiszökik és
éjszaka a folyósókon bolyong. Az összetört szívű Jane elszökik és napokig
bolyon étlen-szomjan, míg St. John Rivers tiszteletes és testvérei befogadják.
A lány megpróbál új életet kezdeni, tanít a helyi iskolában és barátságot köt a
Rivers családdal. Meglepetésként éri őket, hogy mindannyian rokonok a madeirai
nagybácsi révén, aki tekintélyes vagyont hagy Jane-re, ő viszont igazságosan
elosztja maguk között. St. John misszionáriusnak készül Indiába és tervei
szerint magával vinné Jane-t feleségeként. A lány egy év után is képtelen
elfelejteni Mr. Rochester-t, ezért visszatér Thornfield-be. Megérkezve
megtudja, az őrül asszony felgyújtotta a kastélyt s ő maga is a lángok
martalékává vált. Mr. Rochester megsérült, amikor próbálta kimenteni feleségét
a lángok közül, megvakult s egyik karját is amputálni kellett. Mivel az előző
akadályok semmissé váltak, Jane boldogan megy feleségül hozzá. A férfi
visszanyeri látását egyik szemére, így gyönyörködhet Jane-nel közös gyermekeik
szépségében. Amint láthatjuk, a történet klasszikus példája a tündérmesének,
amiben a szegény, csúnya lány beleszeret a gazdag, idősebb férfiba, szerelmük
legyőz minden akadályt (vagy azok maguktól elhárulnak) és a hosszú szenvedés,
nehéz élet után, egy csodálatos, boldog élet vár rájuk. Ajánlom tehát ezt a
regényt minden romantikus lelkű, naív olvasónak, aki még hisz a szerelem
erejében, vagy épp mindenki másnak is, aki bár kritikusan áll a túlságosan is
szép befejezésekhez, de nem zárkózik el a tehetséges szerző tollából származó
műalkotástól.
Lauren Oliver: Rekviem (Delírium 3-ik rész)
A Káoszban előkészített lázadás nyílt forradalommá
növi ki magát ebben a kötetben. A börtönből megmentett Lena és Julian a Vadonba
menekül barátaival, ami már egyáltalán nem az a biztonságos, védett hely, ami
volt. A rendfenntartók betörtek és fel akarják számolni a táboraikat Ebben a részben párhuzamosan követhetjük
végig a két régi barátnő, Lena és Hana, szemszögéből a történteket. Hanat
kikezelték és éppen férjhez készül menni Portland új polgármesteréhez. Az
esküvői előkészületek közepette veszi észre, hogy nem teljesen hatott rá a
kúra. Bár maga mögött hagyta a lázadó, vidám lányt, aki azelőtt volt, még
mindig álmodik, ami nem jellemző a kikezeltekre, emlékszik legjobb barátnőjére,
bűntudata van, amiért elárulta. Felkeresi Lena családját, akik egy még
szegényebb környékre költöztek és mindenben hiányt szenvednek. Élelmiszert
csempész át hozzájuk, amit Grace (Lena unokahúga) segítségével a pincéjükbe
halmoznak fel. Közben Lenaék a vadonban készülnek kitörni a megerősített
kerítések mögül. Élete halottnak hitt kulcsszereplői visszatérnek hozzá s ezt
csak nehezen tudja feldolgozni. Haragszik anyjára, aki elhagyta őt s akkor sem
jött el érte, amikor kiszabadult a börtönből. Időbe telik neki megérteni, anyja
csak jót akart neki, inkább távol tartotta magát tőle, mintsem magával rántotta
volna. Bár külsőleg megváltozott, az idő megedzette a nőt, Lena mégis felismeri
benne azt a nőt, aki szeretetben nevelte fel. Alex is visszatér, de hamar egy
új lány oldalán köt ki, ami bántja a lányt, de hamar belátja, semmi joga
nincsen féltékenykedni a fiúra, hiszen ő már továbblépett, már Julian-nel van.
A Vadonban ínséges időket élnek, a kerítésen belülről még a folyót is
eltorlaszolják. Hosszú ideig barangolnak az erdőben, mire rátalálnak Pippa
táborára. Emberek egymás hegyén-hátán alszanak a hideg földön, ölre mennek egy
falat ételért vagy egy korty vízért. Ekkor értékeli igazán Lena mindazt, ami
addig megvolt neki, tető a feje felett és étel a tányérjában, mosdóvíz. Csak a
kitörés tervezésének idejéig maradnak azon a helyen. Aztán eljön a nap, amikor
átmásznak a falon, s bár sok embert elveszítenek, sikerül betörniük Portland
városába. Eközben Hana éppen az oltár előtt áll vőlegényével a ceremónia
közben, amit a lázadók fegyverdörrenései megzavarnak. Hana-t biztonsági őrök
viszik a új házába, miközben leendőbelije szembenéz a lázadókkal. Az úton
hazafelé megpillantja Lena-t. A testőrökkel az autóba ülteti a lányt azzal az
indokkal, hogy legalább egy lázadót megakadályozott. Hazaviszi a lányt, enni ad
és megbeszélik a történteket. Mindketten megváltoztak, mégis, valahol legbelül
ugyanazok a lányok maradtak, akik alig egy éve voltak és a parton futottak
reggelente. Lena, mielőtt távozik, elmondja a lánynak, hogy a ház alatt bombát
rejtettek el. Hana azt hazudja a párjának, hogy a lány fejbe verte és
megszökött, aztán ő is, természetesen feltűnés nélkül távozik a lakásból.
Eközben az utcákat ellepik és elfoglalják az emberek, akik lázadnak a rendszer
ellen. Egyre többen gyűlnek össze és erejük már-már legyőzhetetlen. A várost
körülvevő falakat lebontják, ezzel is szimbolikusan véget vetve a
Delíriummentes Amerika (DMA) vezetőnek hatalmának. Ez a regény bebizonyítja, hogy a szeretet
miatt mennyire messzire képesek elmenni az emberek, inkább élnek minden nélkül
a Vadonban, mintsem normális körülmények között otthon. És amikor ezek az
emberek elég magas számban összegyűlnek, képesek megváltoztatni a rendszert,
fellázadnak és mindent elkövetnek a rendszer lerombolása érdekében. Arra is
rámutat ez a trilógia, hogy, bár csak elképzelés, de képtelenség az emberi
fajból kiirtani a szeretetet. És hiába áltatják a társadalmat átfogalmazott
tanmesékkel, mert úgyis előbb-utóbb rá fognak jönni az igazságra. Iskolapéldája
egy olyan elképzelt világnak, ami akár létezhet is. Nagyban hasonlít a
kommunizmusra, ahol szintén szabályok szerint kellett élni és aki kilógott a
sorból, azt megbüntették. Amint az ember úgy tesz, mintha osztaná a vezetők
elveit, és esetleg külsőleg is hasonlít rájuk, a kezelés hamisított jelei
által, azonnal befogadják maguk közé, állást adnak neki.
Lauren Oliver: Káosz (Delírium 2-ik rész)
Amikor kinyítjuk a Delírium második kötetét, az
elsőtől eltérően, nem számozott fejezeteket látunk, hanem csupán kétfélét:
„Akkor” és „Most”. Előbbi azt mutatja be, mi történt a főszereplővel a
kerítésen való átjutása után. Utóbbi, ami fél évvel későbbi eseményeket mutat
be, az illusztrálja, hogyan áll helyt beépített ellenállóként. Lena kijutott az
elkerített Portland városából és most ott találja magát a Vadonban. Szerelme,
Alex, meghalt. A pólóján megjelenő és egyre terebélyesedő vörös foltokat
képtelen kitörölni emlékei közül. Napokig bolyong a kietlen vidéken, mire
teljesen kimerülve, rátalálnak. Egy kopár szobában ébred fel, a föld alatt. Egy
búvóhely, amit a Veszettek alakítottak ki. Egy ismeretlen világba csöppent,
ahol mindennap meg kell küzdenie az éhséggel, nélkülözéssel. Amint felépül
kicsit, próbál barátkozni a megmentőivel, szerepet vállal a mindennapi
tevékenységeikben. Először nehezére esik fizikai munkát végeznie, mivel nagyon
legyengült az erdőben töltött napok alatt. Aztán szép lassan belejön, sőt, még
a kedvenc sportját, a futást is újrakezdi, a fagyos levegő ellenére. Lena
összebarátkozik Hollóval, a veszettek ezen csoportjának vezetőjével. Rengeteg
kihívással kell szembenéznie, megszokni az állandó készenlétet, az osztozást –
minden téren, a zsúfoltságot, a nélkülözést. Itt az emberek igazán nehéz
körülmények között élnek, s ha eddig azt hitte, hogy otthon, a kerítésen belül
kevés adatott meg neki, akkor most alkalma adódott átgondolni, mennyi mindent
kapott ő odaát s a jelenlegihez képest szinte luxuskörülmények között élhetett.
Ő mégis hátat fordított mindannak. Kitart elhatározása mellett és küzd a
megélhetésért. Pár hónap alatt több ismerőse is meghal, ami csak még erősebbé
teszi. A Vadonban töltött pár hónap alatt a lány felnő. A „Most”-ban Lena New
York-ban él és iskolába jár. Társaival ellentétben őt a válogatott és kitalált
történelem tanulása helyett inkább a rendszer lerombolása érdekli. Miután
látta, hogy a kerítéseken kívüli emberek egyáltalán nem veszettek, ahogy azt
tanulta, hanem normális emberek, akik inkább választották a kihívásokkal teli
életet, mintsem feladják a szerelmet. Egy konferencia után találkozik Julian
Fineman-nel, akinek az apja, Thomas Fineman. a DMA (Delíriummentes Amerika) elnöke.
A fiúval együtt elrabolják. Hetekig élnek egy kis cellában, lassan
megismerkednek. Lena felfedi Julian előtt a titkát, bár a nyakán láthatóak a
kezelés nyomai, azok hamisak, soha nem kapta meg a kúrát az amor delíria
nervosa (azaz a szerelem) ellen. Julian szintén nem kapott kezelést, és ahogy
az idő telik, lassan beleszeret a lányba. Együtt megszöknek. Amikor a raktárban
bújnak el a fogvatatóik elől, rájönnek, hogy a Dögevők (szintén ellenállók,
mint a Veszettek, de mocskosabb módszereket használnak) a DMA felkérésére
rabolta el őket. Lena újabb igazságokkal szembesül ebben a kötetben, amelyek
egy teljesen új világ kapuit nyitogatják előtte. Megtudja, többek közt azt is,
hogy Julian apjának van egy titkos irodája tele tiltott könyvekkel, zenékkel. Szökésüket
sérült emberek segítik, akik saját akaratukból élnek a föld alatt, mivel a
társadalom kitaszította őket. Úgy tartják, ilyen sérült gyermekei születnek
azoknak az embereknek, akik szerelmesek egymásba. Egy, Lena által ismert,
rejtekhelyre mennek, ahol maszkos emberek törnek rájuk. Julian-t elviszik,
kivégzését hirdetik minden rádió- és televízió-csatornán. Lena ismét
visszakerül a Vadonban megismert barátai közé, Holló és Tövis, akikkel egy
családot alakítottak a városban. Megszökik tőlük, hogy megmentse szerelmét
(időközben rájött, szereti a fiút, bár Alex-et soha nem fogja tudni elfelejteni
és ez a szerelem sokkal halványabb az iránta érzett érzelmektől). Végül barátai
segítségével megmentik a fiút a kivégzéstől. Visszamennek a Vadonba és amikor megígéri
Julian-nek, hogy soha nem fogja elhagyni, egy erős hang vág közbe, nehogy
elhiggye, amit a lány mond – Alex az. Ebben a kötetben a lány rengeteg
megpróbáltatáson megy keresztül, amelyek közül a legnehezebbel, Alex
elfelejtésével, soha nem tudott szembenézni. De a szerelem újra rátalál Julian
személyében, akivel a legnehezebb időben találnak egymásra. A lány hatalmas
személyiségfejlődésen megy keresztül. A régi Lena, aki Portland-ben élt, már a
múlté.
Lauren Oliver: Delírium
A 2011-ben kiadott regény egy 18 éves lány életét
mutatja be egy olyan világban, ahol a szerelmet betegségnek tekintik. Az
Amerikai Egyesült Államok Maine államának Portland nevű városában él
nagynénjével és annak családjával. A regény egy alternatív jelenben zajlik,
ahol a városokat elektromos kerítések veszik körül, azzal óvják a bent lakókat
(igazából viszont a Veszetteket akarják kirekeszteni, akik ellenálltak a
kezelésnek). Lena Halloway az iskola befejezése után átesik egy vizsgálaton,
ahol a betanult válaszoknak hála, kiderül, teljesen egészséges. Ezután, a
tulajdonságai alapján négy lehetséges partner listáját küldik el neki, amiből
ki kell választania jövendőbelijét. Három hónap múlva sor kerül a kúrára,
amikor a felnőttkort megélt fiatalokat megműtenek és kiölik belőlük a szerelem
és szeretet minden csíráját. Azután másképpen élnek, életüket nem befolyásolják
az érzelmek. Lena nyugodtan várja a sorsát, elfogadta ezt az életmódot és nem
is akar rajta változtatni, egészen addig, amíg meg nem ismeri a rendfenntartó
Alex-et. A lány a fiút először a kivizsgálásán pillantotta meg, amikor a
lázadók marhákat engedtek a laborba, Lena lába földbe gyökerezett, de a srác
hangos nevetése visszahozta a jelenbe. Ezután egy törvénytelen bulin futnak
össze, ahol nemcsak tiltott zenét játszanak, hanem koedukált is. Lena addig
csak távolról látott fiúkat, mivel az iskolában és a kivizsgáláson is el voltak
választva. Razzia következik s miután az ő házukba nem törtek be a
rendfenntartók, a lány elmegy figyelmeztetni a barátnőjét, Hana-t, aki egy
újabb bulin van. Lena épp a rendfenntartók előtt ér oda. Alex segítségével
megmenekül. Ezután egyre több időt töltenek kettesben, néha hármasban Hana-val.
Alex időközben bevallja Lena-nak az igazságot, bár a füle mellett levő hármas
tűszúrás arra enged következtetni, hogy ő már átesett a műtéten, saját magát
jelölte meg. A Vadonban élt a kerítésen túl és rengeteg ellenálló rejtőzik
rendes polgár bőrébe Lena körül. A lány úgy érzi, élete minden pillanata hazugság,
amikor ezt megtudja. Egy este, amikor szokás szerint egy elhagyott házban
találkoztak, mesél az anyja öngyilkosságáról és az apja haláláról. Lena anyját
nem tudták kigyógyítani a szerelemből. Háromszor is alávetették a kezelésnek,
mindannyiszor eredménytelenül. A negyedik alkalom előtt inkább leugrott egy
szikláról, mintsem ismét a műtőasztalra kerüljön. Legalábbis ebben a tudatban
nőtt fel. Miután az anyja díszes tűjéről mesél, Alex beviszi a börtönbe.
Először megmutatja a saját apja sírját, aki hosszú évekig raboskodott ott,
aztán egy üres cellát, ahonnan nemrég szökött meg az a nő, akinél Alex az
említett tűt látta. Azzal a tűvel véste tele a nő a cella falait, hatalmas
betűkkel: SZERELEM. Nem vehették el tőle a szerelmet. Ennek köszönhetően volt
Lena-nak nagyszerű gyermekkora, az anyja énekelt neki meg a nővérének, zokniban
táncoltak a padlón, tiltott zenét hallgattak és boldogok voltak. Lena úgy dönt,
beavatja legjobb és egyetlen barátnőjét a titkaiba, muszáj megosztania
valakivel mindazt, amit megtudott. Nem sokkal azután rendfenntartók lepik el a
házat, Lena-t az ágyához kötözik. Mivel elkapta a kórságot, beleszeretett
Alex-be, ezért előrehozzák a kezelését. Három napig fekszik a saját ágyában
rabként, benyugtatózva. Barátnője meglátogatja és segítségével üzenni tud
szerelmének. Alex, a kezelés előtti utolsó éjjelen jön érte motorbiciklivel.
Lena kiszökik az ablakon. A rendfenntartók autókkal és helikopterrel is követik
őket. Elérnek a kerítésnek azon szakaszáig, ahol előző alkalommal átszöktek, de
most oda is áramot vezettek. Alex utasítására a lány belehajt a motorral, éppen
az utolsó pillanatban ugrik le. A kerítés így pár másodpercre újra áramtalan, ő
átmászik, a fiút lövés érte, hátramaradt. Lauren Oliver további kétkötetben
folytatja Lena és Alex történetét: Káosz és Rekviem. A trilógiát meg akarták
filmesíteni. Az első kötetből készült egy 45 perces első rész, ami után nem
rendelték meg a következő két részt. Mondanom sem kell, hogy háromnegyed órában
képtelenség összefoglalni a több, mint háromszáz oldalas kötet történéseit. Túl
sok helyen változtattak a történeten. A film szereposztása is hagy maga után
némi kívánnivalót. Megnéztem, mert kíváncsi voltam, de szerintem nem az a fajta
film, amit ajánlani fogok a barátaimnak megnézésre.
2015. április 13., hétfő
Esperesi vizsgálószék a baróti unitárius egyházközségben
Múlt szombaton,
április 11-én, szállt ki a baróti unitárius egyházközségbe és annak olaszteleki
leányegyházközségébe a Háromszék-Felsőfehér egyházmegye esperesi vizsgálószéke,
amelynek tagjai: Török István esperes, Erdő-B. Vilmos felügyelőgondnok, Boros
János a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka, felügyelőgondnok, Szabó Előd
egyházköri jegyző A kétévente tartott vizsgálat során górcső alá kerül az
egyházközségek valláserkölcsi élete, nevelési, közigazgatási és vagyoni ügyei.
A vizsgálószék rendben és helyén talált minden dokumentumot. Fontos, eredményes
munkának értékelte a Nőszövetség megalakulását, az ifjúsági egylet működését,
jónak értékelte az egyházi életet. Sikerként nyugtázták a múlt évben felújított
lépcsőket és járdát, az amerikai testvéregyházközség látogatását, amelynek
eredményeképpen még jobban megerősödött a több mint húsz éves kapcsolat és
újabb barátságok születtek. A vizsgálószék megelégedését fejezte ki a baróti
unitárius egyházközség működésével kapcsolatban: „példaképnek is lehet mondani
az Önök munkásságát” – hangzott el összegzésként. A rövid értékelés után, amely
a kebli tanács jelenlétében hangzott el, nyílt beszélgetésre került sor. Olyan
problémákra mutattak rá a jelenlevők, mint a szegénység, a szakemberhiány, az
utak állapota, az emberközi kommunikáció hiánya, előítéletek. Érdekes tényként
elhangzott az is, hogy a unitárius egyház az, ahonnan a legkevesebben mennek
el. Ez alapján vonták le a következtetést, miszerint az egyházközségi összefogás
lehetséges kulcsa a problémák megoldásának; “Egy közösség akkor erősödik, ha mindenki kiveszi a részét a munkából.” Az
összefoglaló után Szabó Előd, ürmösi unitárius lelkész prédikált János
evangéliumának 16-ik részéből a 16-18-ig terjedő versek alapján. Délután 3
órától az olaszteleki leányegyházközségben istentiszteletet tartott Székely
Kinga Réka homoródszentpéteri unitárius lelkész az esperesi vizsgálószék
jelenlétében.
E.L. James: A szürke ötven árnyalata (trilógia)
Nagy port kavart annak idején ez a trilógia s az
első film megjelenésével újraéledtek a viták. E.L. James olyan regényeket írt,
amelyek megosztották az olvasókat, vagy imádták, vagy utálták az egészet. Sokat
hallottam róla, mielőtt a kezembe vettem. Leesett állal hallgattam a fiatalabb
barátnők suttogva elmondott beismerését, „pár nap alatt mind a három kötetet
elolvastam”. Amikor kérdőn álltam a helyzet előtt, beláttam, hiába szidom őket,
hisz én nem is olvastam, nem tudom, miről szól. Nos, miután megszereztem, nekem
se telt túl sok időbe átrágnom magam a köteteken. Magával ragadott és képtelen
voltam letenni. Na, nem azért, mert olyan jó, irodalmilag kifinomult mű lett
volna, a kíváncsiság hajtott, hogy mi történhet még a szereplőkkel. Az első
kötetben megismerkedhetünk az irodalomszakos Anastasia Steele-lel, aki
barátnője kérésére megy el helyette interjút készíteni a sikeres, gazdag és
jóképű Christian Grey-jel. Ana el sem hiszi, hogy az ő egyszerűsége kellhet
ennek az embernek. Nehezen adja be a derekát és megy randevúzni vele. Hamar
kiderül, hogy a férfinak különleges ízlése van szexuális téren s nem is akar
ennél egyebet a lánytól. Grey szerződést akar kötni, legfoglalva a lányt minden
hétvégére, amikor az ő luxuslakásának egyik szobájában lakhat. Ana kíváncsi, mi
várhat rá, ezért megnézi a rettegett vörös szobát, ahol a férfi különleges
hobbiját űzi. Nem akarja elfogadni az ajándékokat, amiket előlegként kap tőle.
Beleszeret Grey-be, aki, mint első hivatalos barátnőjét mutatja be szerető
családjának. Amikor megtapasztalja a férfi ízlésének legextrémebb pontjait, Ana
úgy dönt, elhagyja őt, képtelen az elvárásoknak megfelelne. A kettejük
szexuális élete persze arcpirító részletességgel van közölve a lány szempontjából.
Alig akad olyan fejezet, amiben erre nem kerül sor. Már-már azt hittem, ha
ezeket a részeket kihagyták volna, a több, mint négyszázötven oldalas könyvből
alig maradt volna százötven. A második kötetben (A sötét ötven árnyalata) Ana
már egy könyvkiadónál dolgozik és persze kibékül a sármos Grey-jel, aki viszont
konfliktusba kerül a lány főnökével. Megpróbálja lebeszélni a lányt a munkáról,
aztán neki kell megmentenie a perverz alak karmai közül. Megveszi a céget, hisz
mi sem természetesebb ennél. A szerelmesek összeköltöznek. Az ágytornák száma
megnő ebben a kötetben. A könyv végén Christian megkéri Ana kezét. A harmadik
kötetben (A szabadság ötven árnyalata) nászútra mennek, visszatér az előző
főnök, aki elrabolja Christian húgát és Ana-t kényszeríti a férfi
bankszámlájának kiürítésére. A végén minden jó és szép. Ana és Christian
házasok, megvettek egy hatalmas, az óceánra néző házat és két gyermekük is van.
A sztori, a perverz részleteket leszámítva, nem túl eredeti, a gazdag pasas
beleszeret az egyszerű, szegény lányba és kiemeli maga mellé. E.L. James bátor
nő, aki papírra vetette fantáziát és nem félt attól, hogy esetleg megkövezik.
Persze rengeteg rossz kritikát kapott, de mindig azt nézi, hogy ennél is több
elégedett olvasója van. A kíváncsiság viszi rá az embereket (főleg nőket), hogy
ezt a kötetet egyáltalán a kezükbe vegyék. Vannak, akik attól tartanak, az
olvasók majd azt hiszik, a férfiaknak joga van tárgyként tekinti a nőkre és
kényük-kedvük szerint használni őket, ahogy ezt Grey tette. Én ettől nem félek,
mert ez ugyanolyan messze áll a mi mindennapjainktól, mint pl. a Hobbit.
Értelmes emberek vagyunk, el tudjuk dönteni, mi a valóság és mi fantazmagória.
Irodalmilag nem értékelhető, viszont a karakterek jól megformáltak. A
titokzatos, gazdag, sebzett férfi, aki napokig élet a halott drogos anyjával,
és a félénk, okos, visszahúzódó lány, akit elszédít a világ, amit Grey ajánl
neki.
A film február közepén jelent meg a mozikban és
nagy csalódás volt. A rajongók szerint nem tartalmazott elég pikáns jelenetet,
mások szerint meg túl sokat is. A két főszereplő mindent megtett a legjobb
alakítás érdekében, mégis az egyetlen jó dolog a több, mint két órás moziban, a
betétdalok voltak, olyan énekesektől, mint Beyoncé, Ellie Goulding, Sia, The
Weekend, The Rolling Stones, Frank Sinatra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




