Életünket végigkíséri a zene. Már az anyaméhben is halljuk, aztán
születésünktől fogva halálunkig mellettünk van. Nézzük csak, az újszülött,
nyűgös kisbabát az anyuka dúdolgatással, énekléssel próbálja vigasztalni.
Amikor ünneplünk, zenével tesszük, például keresztelő, konfirmálás, ballagás,
esküvő alkalmával stb. Zenét hallgatunk, ha jó kedvünk van s akkor is, ha
rossz, ha lelkiismeret furdalásunk van vagy jó napunk volt, ha megismertünk
valakit, ha elvesztettünk valakit, ha szerelmesek vagyunk vagy ha összetörik
szívünket, ha honvágyunk van. A zene mindig jelen van életünkben. Eszembe jut
az az étolaj reklám a televízióban, ahol ugyanígy felsorolják az élet fontosabb
mozzanatait, azt ecsetelve, hogy ezekben a helyzetekben eszünk és az étolajjal
elkészített ételek megkoronázzák a pillanatokat. Szerintem a zene is hasonló
karakterrel bír. Sokféle műfaj létezik, klasszikus, rock, pop, indie, népi stb.
Ahogy haladunk előre a korban, úgy változik a zenei ízlésünk is. Lehet, hogy
gyerekkorunkban szívesen hallgattunk Micimackóról dalokat, később viszont
kinyílt előttünk a világ és mindent kipróbáltunk, szerettük már a pop-ot, a
rock-ot, a drum&bass-t s a dubstep-et, végül benőtt a fejünk lágya s
megláttuk a klasszikus zene szépségét is. Persze mindig szívesen pillantunk
vissza a tinédzserkorba egy-egy régi dal meghallgatásával. Az életünk mindenik
szakaszában van egy kedvenc dalunk, amit ha meghallunk, szívből ordítjuk a
sorokat, mert jelent valamit számunkra, kötjük valamilyen élményhez. Azt mondják,
az ember kedvenc dala sokat elárul róla, hiszen gyakran megfogalmazódnak
bennünk olyan érzések, amiket amúgy nem adunk ki magunkból. Régen nem értettem
az angol nyelvű dalok szövegét. De ez nem volt gond számomra. Szerettem
énekelni, megtanultam a szöveget. Aztán lassanként, ahogy egyre jobban tudtam
angolul, értelmet nyertek a sorok. Visszahallgatva rájöttem, egy-egy dal nem is
azt jelenti, amire gondoltam. Hasonlóképpen voltam a kedvenc együttesem, az RBD
dalaival is. Ők ugyanis spanyolul énekeltek. Imádtam hallgatni őket, értettem
is egy-két szór soronként, aztán összekötve a videóklippel, kitaláltam, mit
jelenthet. Nem fontos mindig érteni a szöveget. Érezni kell a dalt. Érzésekhez,
eseményekhez, történetekhez, emberekhez kötjük a dalokat. S amikor újra hallunk
egy ilyent, felelevenednek bennünk az emlékek. Még mindig elszorul a szívem, ha
meghallok egy Amerikában megismert dalt vagy egyet, amit az egyetemen szerettem
meg, esetleg egy kiránduláson.
Szeretünk zenét hallgatni, ezt tanúsítják a
milliós példányszámú lemezeladások és letöltések is. Sikeressé teszünk
énekeseket, együtteseket, akik képesek érzéseket kelteni bennünk. Koncertekre
járunk, gyakran hónapokig gyűjtögetjük nehezen megkeresett pénzünket, hogy
elmehessünk kedvenc énekesünk előadására. Mert szeretjük a zenét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése