2014. június 2., hétfő

Ballag már a véndiák

Búcsúznak a nyolcadikosok, tizenkettedikesek, egyetemisták, mesterisek. Búcsút mondanak az iskolának, példamutató tanároknak, osztálytársaknak, barátoknak. Május a ballagások hónapja. Fontos lépés ez a végzősök életében, hiszen talán most dől el, hogy milyen szakmát választanak, milyen úton indulnak el álmaik megvalósítása felé.
Emlékezzünk vissza, milyen érzéssel töltött el az utolsó csengőszó! Félelem, izgatottság, boldogság, szorongás, szomorúság egyszerre áradt szét szíveinkben. Féltünk, szorongtunk az előttünk álló megmérettetéstől (érettségi, felvételi, államvizsga), életünket befolyásoló döntésektől, mégis izgatottan vártuk a fejleményeket. Boldogak voltunk, mert igazi barátokra tettünk szert, nagyszerű tanerőket ismertünk és szerettünk meg, sikeresen zártuk tanulmányainkat, közben szomorúan vettük tudomásul, hogy barátaink, akikkel eddig minden nap találkoztunk, más utakon indulnak tovább.
Tavaly sokat dolgoztunk, hogy összehozzuk a tökéletes ballagást. Nem sikerült. De ez nem számított. Az együtt töltött pillanatok értékesek voltak, amelyek örök emlékké alakultak. A tógák, estélyi ruhák, öltönyök ünnepélyessé tették a hangulatot, ám hamar rájöttünk, mire ez a pompa. Távozni kell. Bár még sokan maradtunk volna, mert kötődtünk a helyhez, emberekhez, emlékekhez, de tovább kellett lépni, mert ez az élet rendje. Mint amikor a repülni tanuló madárkát anyukája kilöki a fészekből és hiszi, hogy szárnyakat bont, nem zuhan a mélybe, így hittek bennünk tanáraink és mi nem akartunk csalódást okozni nekik.

Új élet vár rátok, ballagók! Tiétek lehet a világ, ha akarjátok. Álmodjatok nagyot, amitől ti is megijedtek, és valósítsátok meg. Sok sikert az Élethez!

Kilencedszer adták át az Erdővidék Kultúrájáért díjat

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület az Erdővidék Kultúrájáért Díjat idén Kubánda Gizella nyugalmazott tanítónőnek, művelődésszervezőnek ítélte oda a kuratórium döntése alapján. A díjátadó ünnepségnek a bölöni kultúrotthon biztosított helyszínt csütörtökön, november 21.-én este.
Berszán István helybéli református lelkész, az est házigazdája, köszöntő beszédében elmondta, a kultúra továbbörökítésében nagy szerepük van a pedagógusoknak. „Hosszú évtizedeken keresztül volt Középajtán egy olyan pedagógusi szövetség, mely feladatának érezte, hogy újra és újra megszerezze az elődök kultúráját, és azt tovább tudja adni. E pedagógusi közösség tagjai közül ma özv. Nagy Lóránt Gézáné, Kubánda Gizella nyugalmazott tanítónőt köszönthetjük, ünnepelhetjük és köszönjük mindazt, amit annyi évtizeden keresztül tett a közösségért” – mondotta.
Demeter László a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke a díjátadó ünnepséget a Közművelődési napok fénypontjaként emlegette. Mint mondotta, „a díjat 2005-ben hozta létre az egyesület, mert úgy gondoljuk az ember igenis lehet próféta a saját hazájában”. Azóta nyolc alkalommal adták át, ami igazolja feltételezésüket, vannak közösségformáló személyek Erdővdéken, akik fáradságos munkájukkal, de fáradtságot nem ismerve szolgálták a közösséget, a közösség kulturális életét. Demeter felsorolta azokat, akik eddig részesültek a díjban: 2005-ben Bodosi Dániel baróti képzőművész, 2006-ban a vargyasi Sütő család, 2007-ben, Varga Béla baróti fényképész, fotóművész, 2008-ban Kájoni Consort régizene-együttes, 2009-ben Dr. Egyed Ákos professzor, akadémikus, történész, Bodos szülöttje, 2010-ben Kászoni Zoltán baróti halbiológus, 2011-ben Kósa Bálint olaszteleki metszőművész, 2012-ben Deák Vilma baróti könyvtáros. „Mindannyian a közösség épülésére voltak munkásságukkal. Ha őseink legalább 800 éven keresztül ki tudtak tartani Erdővidéken, akkor mi s leszármazottaink is ki kell tudjunk tartani újabb 800 éven keresztül. Ehhez szükség van olyan emberekre, mint akiket felsoroltam, olyan emberekre, mint Kubánda Gizella”. Bihari Edőmér Nagyajta polgármestere szerint „Kubánda Gizella nem hiába kapta a kitüntetést, mivel annak idején mindenek fölé helyezte az iskolát, őseink kultúráját sikerült úgy átadni ennek a generációnak, hogy azt a mai napig tovább tudják vinni. Ezt köszönöm szépen” – mondta.
Bereczki László nyugalmazott református lelkipásztor a majdnem hatvan éve az udvarhelyi tanítóképzőben megismert Kubánda Gizelláról beszélt, hogyan figyelt fel az eszes lányra, hogyan lettek barátok s vettek részt egymás életének boldog és nehéz pillanataiban. Az estet énekeikkel ékesítették a Rozmaring kórus tagjai. Ezután Tatár Zsuzsanna, nyugalmazott magyar szakos tanárnő elszavalta Reményik Sándor Akarom című költeményét. A középajtai Népi Együttesről – melynek szervezésében oroszlánrészt vállalt a méltatott tanítónő néhai kollégáival – szóló film levetítése után a laudációt Barabás Mihály nyugalmazott tanár olvasta fel.

A díjat Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke és Demeter Zoltán az egyesület titkára adták át. Könnyek közt mondott köszöntet özv. Nagy Lóránt Gézáné, Kubánda Gizella, „Köszönet érte az örömszerzőknek, köszönöm ezt az igen szép, rangos elismerést”.

Bemutatkozott az ETV

Az erdélyi magyar nézőket szolgálják

Az eheti Tortoma Önképzőkör meghívottjai az Erdélyi Magyar Televízió munkatársai voltak: Szepessy Előd ügyvezető igazgató, Máthé Kincső műsorvezető, Róth-Balázsi Hunor szerkesztő, műsorvezető. Demeter Zoltán az est házigazdája elmesélte honnan ered a közönségtalálkozó ötlete. „Ezelőtt jó négy hónappal indult Hunornak a műsora Irány Erdély címmel, fölfedeztem a világhálón és írtam egy levelet, Erdővidékről akár kétrészes adást is lehetne forgatni, nagy szeretettel meghívjuk őket. A harmadik műsor már Erdővidékről szólt”-mondta. Akkor hívta meg őket, eredetileg az akkor készített kisfilmet bemutatni, később kibővítették az ötletet.
„Nagyon szívesen jöttünk, nagy lelkesedéssel, az Erdélyi Tv a mi munkánk, az életünk nagy része és erről szívesen mesélünk”-kezdte bemutatkozását Szepessy. „Nagyon fontos, hogy visszajelzést kapjunk, lássuk Önök hogyan látják a mi munkánkat, hogyan látják a mi műsorainkat, mivel vannak megelégedve, mi az, ami kevésbé tetszik”. Levetítésre került egy kisfilm, mely az ETV-ről szól, képekkel, illusztrációkkal mutatva honnan indultak és merre szeretnének fejlődni. A csatorna célja beszámolni nap, mint nap a romániai magyarságot érintő változásokról. Tavaly bővítették tudósitói hálózatukat, így Marosvásárhely mellett híreket közvetítenek Kolozsvárról, Nagyváradról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, továbbá Szatmár megyéből és Csíkszékről, illetve Bukarestből is. Ugyancsak tavaly sikerült elérniük, hogy bekerüljenek azon csatornák közé, amelyeket kötelesek továbbjátszani a szolgáltatók, így több, mint 600 000 erdélyi magyar nézheti az adásokat. A bemutatkozó videó után elsőként nézhette meg a baróti közönség a csatorna himnuszához készített videóklipet.
Máthé Kincső, egy éve a Kultúrcsepp című műsor szerkesztője, vargyasi számazású. „A kultúra tág fogalom, kavarog benne a múlt, jelen és a jövő, mindent lefed, éppen ezért szeretem. Bármi, ami a kultúrához, hagyományőrzéshez kapcsolódik, foglalkoztat, szívesen foglalkozok vele”- mondta. Sajnálatát fejezte ki, amiért nem tudnak minden eseményt adásba tenni, mivel kevés a heti egy alkalommal 23 percig tartó műsor. Viszont örül is annak, hogy Erdély szerte ennyi sok esemény van kulturális szinten. Szíve csücske a színház, dolgozik az állami színházban is, de erős szál fűzi az irodalomhoz és a zenéhez is.
Róth-Balázsi Hunor egyedi történetnek tartja azt, ahogyan bekerült az ETV stábjába. Három éve végzett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, miután rádióknál, televízióknál kopogtatott állásért. Az ETV két hónapos gyakornokságot ajánlott fel neki. Ezután ő készítette a Szüreti vigadalom című műsort, mely két év után kiterjedt, kiléptek a szüret köréből s egy egész Erdélyt bemutató műsorrá nőtte ki magát, Irány Erdély címmel. Levetítésre került az Erdővidéken filmezett rész is. Az est végén a közönség kérdéseire válaszoltak a meghívottak és kilenc ajándékcsomagokat sorsoltak ki köztük.
Az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) az egyetlen országos magyar nyelvű televízió Romániában, amely 2008. július 1-jén lépett ki az éterbe, kísérleti adást sugározva, adásuk leginkább Marosvásárhely és környékén volt fogható. Két évvel később, 2010. május 17-től országszerte sugározzák adásukat.


Helló, helló, így egyszerűbb nekünk

Sokáig úgy gondoltam menőnek számít az, aki angol szavakkal tűzdeli mondanivalóját. Lássuk be, első hallásra magával ragad a kiejtés, a különleges, idegen hangzás. Hányszor mondunk „okét” „jó” vagy „rendben” helyett, „hellót” a „Szia” vagy Jó napot” helyett? Észrevétlenül ragadnak ránk szavak a televízióból, rádióból de leginkább az internetről. Halljuk, hogy mások használják és közéjük akarunk tartozni.
Igazán akkor kezdett zavarni ez a jelenség, amikor egyetemre jártam. Ott diákok és tanárok egyaránt előszeretettel keverik az anyanyelvüket (jelen esetben a románt) az angollal. Eleinte megtévesztett a dolog, hajlamos voltam azt gondolni, hogy a diáktársaim tökéletesen beszélnek angolul s ezért ejtenek el egy-egy idegen szót beszédük közben. Angol órán derült ki, hogy tévedtem. Amikor a tanárnő odaadott egy-egy szöveget, hogy fordítsuk le románról angolra, esetleg fordítva, meglepődve láttam, hogy többen is segédeszközt használnak (netes fordítóprogram). A tanárok is hajlamosak voltak félig angolul félig románul beszélni. Olyan személy esetében, aki külföldön mesterizett, érthető volt. Mások esetében viszont nem. A nyelvet kezdtem tehát okolni. Nincs elég szavuk, ezért kölcsönöznek.
Büszkén állítottam, én képes vagyok tisztán, magyarul beszélni s ránk, székelyekre, ez a tulajdonság egyáltalán nem jellemző. Tévedtem. Kifejezettem nehéz volt magyarul beszélnem. Többször át kellett gondolnom mondanivalómat, nehogy idegen szót használjak. Esetleg magamban le kellett fordítsam. Aztán örömmel töltött el a tudat, hogy bizonyos idő eltelte után sikerült kiküszöbölnöm az idegen szavakat mindennapi beszédemből. Irritált, ahogy az egyetlen magyar csoporttársam már-már mesterien zsonglőrözött a magyar, román, angol szavakkal egy mondaton belül.
Hazajöttem s ugyanezt a jelenséget tapasztaltam. Az „oké” már annyira megszokott, szinte beleivódott a nyelvbe, már fel se tűnik, amikor használjuk. Hányszor zárunk le egy-egy beszélgetést, sms-ezést ezzel a kis segítőkész szóval? Hányszor köszönünk „Hellót”? Hányszor használjuk a sopingol, sztár, blog, e-mail, top, sztreccs, boksz, import és még sorolhatnám szavakat? Mindeniknek van magyar megfelelője. Csak nekünk könnyebb ezeket használni, mert így halljuk s talán, rosszabb esetben mások így értik meg. Mennyire gazdag a magyar nyelv! Közel egymillió szót számol édes anyanyelvünk. Igaz, ebből a művelt értelmiségi sem használ többet 25-30 000-nél. Szerintem ennyi éppen elégséges a helyes beszédhez, angol vagy bármilyen más nyelv szavai használata nélkül.

Szóval gondolkodjunk, mielőtt beszélnénk, legyünk büszkék édes anyanyelvünkre és használjuk szavait, minél többet, minél változatosabban! 

Első konfirmándus találkozó

A Háromszék-Felsőfehérvári Egyházkör és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) első alkalommal szervezte meg az idén megkonfirmáltak találkozóját a baróti Unitárius Egyházközségben szombaton, november 16.-án.
Az Alsórákosról, Felsőrákosról, Sepsiszentgyörgyről, Ürmösről, Vargyasról és Barótról érkező ifjak a délelőttöt ismerkedéssel, az unitarizmushoz kapcsolódó játékokkal töltötték az ODFIE képviselőinek vezetésével. Török István, a Háromszék-Felsőfehér Körének esperese szerint „Ez a találkozó kitalálta saját magát, mert szükségszerűség. A konfirmándusok csoportja kritikus, aki marad tovább az egyházban, vagy nem. A konfirmálás után az egyház teljes jogú tagjaivá válnak, habár még kiskorúak, nem lehet őket semmire kényszeríteni. Célunk megmutatni ifjainknak hogyan kapcsolódhatnak be az egyházi tevékenységbe, mit ajánl nekik az ifjúsági egylet. Ezt egy folyamatként kell felfogni, hozzásegítjük őket ahhoz, hogy megtalálják önmagukat abban a közegben, ahol vannak.” Elmondása szerint az egyházkör törekedik bizonyos rendezvényeket évről-évre ugyanott megszervezni, így a Konfirmándus Találkozó ezután minden évben a baróti egyházközségben fog lezajlani, házigazdája pedig a baróti lelkész, Kiss Alpár lesz.
A délután folyamán a székelykeresztúri Berde Mózes unitárius gimnázium aligazgatója, az Unitárius Egyház oktatási tanácsosa Andrási Benedek tartott tájékoztatóval egybekötött történelemórát az unitárius oktatás intézményéről az iskolaválasztás előtt állók számára. Mint mondotta, vannak tanulóik Bölönből, Nagyajtáról, régebben voltak Felsőrákosról, Vargyasról, de mostanában kimaradtak, ezért is jó alkalom bemutatni a gimnáziumot, tudjanak róla a nyolcadikos diákok, hogy, van egy ilyen választási lehetőségük is.


Vasárnap Dávid Ferenc egyházalapítónkra emlékeztünk a gyerekek által tartott ünnepi műsor keretén belül, ahol szép szavalatokkal és énekekkel idézték fel a mártírhalált szenvedett első püspökünk emlékét. Ezután került sor az amerikai testvéregyházközséget meglátogató csoport előadására és szeretetvendégséggel egybekötött élménybeszámolójára, ahol megpróbáltak egy általános képet festeni az ott töltött két hét hangulatáról, élményeiről. 

Életünk a közösségi portálok tükrében

Emlékeznek még arra az időszakra, amikor az internet lassan, de biztosan elkezdte behálózni kis térségünket? Tíz évvel ezelőtt kevés háztartásban volt bekötve. Családtagok, barátok gyűltek össze, hogy a neten szörföljenek. Akkor még szó sem volt függőségről, inkább kapcsolattartásra használtuk tőlünk távol élő, dolgozó családtagjainkkal, ismerősünkkel.
Mostanra ez teljesen megváltozott. Ma már szinte mindenki rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel, de a legtöbb okostelefonon is lehet folytatni a megkezdett tevékenységet. Életünk nélkülözhetetlen részévé vált az internet. Biztosan ki merem jelenteni: nehezen tudnánk élni nélküle. Szükségünk van rá a munkához, barátokkal való kommunikációhoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz.

Legnépszerűbb a Facebook

Fókuszáljuk figyelmünket a közösségi portálokra. Régen volt a Hi5, az iwiw, most a Facebook elnevezésű örvend a legnagyobb népszerűségnek, illetve a Twitter (ami kis térségünkben kevésbé elterjedt). A Facebook-ot többek közt Mark Zuckerberg alapította 2004-ben az USA-beli Massachusettes államban egyetemista korában. Gyorsan nagy népszerűségre tett szert az egyetemisták körében, aztán hamar világméretűvé nőtte ki magát. Mai felhasználóinak száma meghaladja az 1,23 milliárdot, több, mint 1 milliárd felhasználó használja mobiljáról. De mire is használjuk? Chat-en szmájliknak nevezett mosolygó fejekkel megtűzdelve folytatunk beszélgetéseket, képeket osztunk meg magunkról, barátaink, csoporttársaink társaságában, a check-in elnevezésű opció segítségével milliók számára mutatjuk meg, hol vagyunk abban a pillanatban (ami egyes esetekben veszélyes is lehet), lájkolunk, ha megtetszett valami, kommentálunk, megosztunk.

Függőséget okoz

Minden szép s jó addig, amíg mindezt nem visszük túlzásba. Ha minden nap megosztunk magunkról egy képet (selfie), persze más-más, lehetőleg divatos öltözékben, lassanként bemutatva lakásunk minden pontját a háttérben, vagy óránként bejelentkezünk sorra véve a város összes kávézóját, klubját, esetleg bevásárlóközpontját, vagy már nem is emlékszünk, mikor beszélgettünk el kellemesen azzal, akinek épp lájkoljuk a képeit, akkor határozottan kezdünk túlzásba esni. Ez is része mindannak, amit a közösségi portál elnevezés magában foglal, de tudni kell, hol a határ és lehetőleg nem lépni azt át. Vegyük például az alkoholt. Ha minden nap megrészegedünk, nem tudunk élni a napi két liter sör vagy bor nélkül, problémánk van az alkohollal (vagy az alkoholnak van problémája velünk?). De heti 2-3 alkalommal egy-egy pohár bort még a kismamák is megihatnak, mert egészséges. A közösségi portált is így kellene használni, mint a bort. Jutalmazzuk meg magunkat vele. Köztudott, hogy függünk tőle, ezzel a reklámszakma is tisztában van, hiszen rengeteg cég reklámoz ott. Tudják, hogy ha máshol nem is tudnak elérni (pl. szórólap), ott biztosan megtalálnak bennünket. Sok cég naponta oszt meg valamit, ezzel tartva szorosan a kapcsolatot a fogyasztókkal.
Mostanra kezdeti céljai ellentétét kezdi elérni ez a portál. Most már nem csak életünk fontosnak vélt mozzanatait osztjuk ott meg ismerőseinkkel, hanem a portálon keresztül élünk, vagy legalábbis próbálunk. Ugye ismerős a szituáció, amikor valakivel órákon keresztül tudunk a chat-en beszélni, viszont élőben nem vagyunk képesek egy normális beszélgetést véghezvenni, inkább kínos csendekről van szó, melyeket megtörünk pár mondattal. Ez azért lehet, mert 1, a képernyő mögött bátrabbak vagyunk, 2, miközben beszélünk, új dolgokat fedezhetünk fel, mutathatunk egymásnak zenét, amiről tovább tudunk beszélni. Az effajta kommunikáció indokolt távolban élő szeretteinkkel való kapcsolattartás esetén, de nem a legjobb baráttal, szomszéddal, osztálytárssal. Részesítsük előnyben a szemtől szembe való kommunikációt, ahol az érzelmeket le kell olvasnunk egymás arcáról és nem mosolygó fejekkel fejezzük ki őket.

Emlékeztet születésnapokra, eseményekre

Okos a Facebook, azért is mert minden nap jelzi éppen melyik ismerősünknek van születésnapja, így már azzal sem kell fáradnunk, hogy a legközelebbi családtagok, ismerősök, születési dátumát fejben tartsuk, megteszi helyettünk a közösségi portál. Remélem ez nem egy lassú elbutulási folyamat kezdetét jelenti. Örömteli érzés, amikor születésünk napjának évfordulóján köszöntések százai (extrém esetekben ezrei) lepik el felhasználói falunkat. De ha jobban megnézzük, a kedves köszöntők 90%--nak fogalma se lett volna mikor kell azt a pár szót írni, ha nincs mi figyelmeztesse őket. De attól még jól esik, hogy annyi ember gondol ránk 5 másodpercig. A legtöbb köszöntéssel semmi bajom, a legtöbb kedves (vagy az próbál lenni), esetleg vicces, de amikor azt látom, hogy „Boldogat”, végem van. Boldog mit? Mármint mind tudjuk miről van szó, de senkinek nem ficamodna ki a csuklója, ha odaírná azt a másik szót is, kérem.
Nem utolsó sorban a Facebook veszélyes. A 32 éves Coutney Sanford munkába tartott autójával, amikor a rádióban meghallotta kedvenc dalát. Azonnal meg akarta osztani barátaival, hogy ez a dal mennyire boldoggá teszi. Miközben sikeresen elvégezte a műveletet a telefonjáról, átsodródott a szembejövő sávba, ahol egy kisteherautónak csapódott és azonnal meghalt. Figyeljünk oda, mikor, hol és milyen helyzetekben frissítjük állapotunkat. 
Összességében jó dolognak tartom ezt a közösségi portált, amennyiben okosan és mértékkel használjuk. Mellette tartsuk meg és ápoljuk emberi, szemtől szembe való kapcsolatainkat

Az általános iskola hírei

Helyi olimpiász matematikából

Vasárnap délelőtt 108 diák vett részt a Baróton megrendezett helyi matematika olimpiászon. A két órán át tartó kidolgozások után a következő eredmények születtek:
V. Osztály: 34 résztvevő
I. helyezett: Dimény Zoltán-Péter, Gaál Mózes általános iskola, Barót
II. helyezett: Oláh-Ilkei Kund, Borbáth Károly általános iskola, Vargyas
III. helyezett: Trimfa Dorottya, Általános iskola, Székelyszáldobos
VI. Osztály: 12 résztvevő
I. helyezett: Szász Zsolt, Gaál Mózes általános iskola, Barót
II. helyezett: Ghinea László, Borbáth Károly általános iskola, Vargyas
III. helyezett: Kiss Andrea-Tímea, Benedek Elek általános iskola, Nagybacon
VII. osztály: 17 résztvevő
I. helyezett: Nagy Enikő-Anita, Gaál Mózes általános iskola, Barót
II. helyezett: Incze Barbara, Bölöni Farkas Sándor általános iskola, Bölön
III. helyezett: Nagy-Kovács Katalin, Általános iskola, Székelyszáldobos
VIII. osztály: 6 résztvevő
I. helyezett: Borsai Emese, Gaál Mózes általános iskola, Barót
II. helyezett: Farkas Helga-Hajnalka, Borbáth Károly általános iskola, Vargyas
III. helyezett:  Bardocz Beatrix, Benkő József általános iskola, Bardoc
„Ha szombaton lett volna a verseny, több diák tudott volna részt venni, de mivel ebben az időszakban szombatonként a megyei olimpiászok vannak, kénytelenek voltunk vasárnapra szervezni. Több diák vallási okokra hivatkozva maradt távol” – tudtuk meg a Gaál Mózes iskola igazgatójától, Zajzon Csabától. 




Megkezdődött az iratkozás az előkészítő és első osztályokba

Az előkészítő és első osztályokba hétfőtől, azaz február 24.-étől lehet iratkozni, március 14-ig. A Gaál Mózes általános iskolába és a hozzá tartozó iskolákba iratkozni a baróti iskola titkárságán lehet Előkészítő osztályba iratkozhatnak azon gyerekek, akik betöltötték a 6 évet 2014 augusztus 31-ig, valamint akik szeptember 1 és december 31 között töltik be és megfelelőnek bizonyultak a pszichoszomatikus felmérésen, illetve, speciális esetekben, kérésre azok, akik december 31 után töltik be a 6 évet, de megfeleltek a felmérésen. Első osztályba iratkozhatnak, azok, akik 7 évet töltenek 2014 augusztus 31-ig. A gyereket a szülő íratja be az iskolába. Az iskola beír minden olyan diákot, amelynek lakhelye az adott településen van. A szabad helyekre, ha marad, iratkozhatnak más településen lakó gyerekek is.
 „A pszichoszomatikus felmérést Vida Enikő pszichológus végzi, aki felméri a baróti és a hozzá tartozó falvakbeli, illetve a bardoci és a hozzá tartozó falvakbeli gyerekeket. Egy játékos tesztről van szó, ahol azt figyelik, mennyire érett a gyerek, képes lesz-e  sikeresen elvégezni a nulladik osztályt. Általában a gyerekek legnagyobb része igen, de vannak olyan problémás gyerekek, akik még nincsenek megérve arra, hogy el tudják végezni. Ilyen esetben javasoljuk, hogy maradjon még egy évet az óvodában”- mondta Zajzon.

A pszichoszomatikus felmérés szülői kérésre történik, előzetes időpont-egyeztetés alapján. A baróti és hozzá tartozó településekről érkező gyerekek szülei a 0267377734-es telefonszámon kérhetnek időpontot. Bővebb információkét látogassák meg a www.gaalmozes.ro honlapot, ahol magyar nyelven tájékozódhatnak, köszönet érte az igazgató úrnak, illetve román nyelven a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség honlapján (https://isj.educv.ro/ ).