Rendhagyó földrajzóra Erdővidék Múzeumában

Kedd este teltházas vetítettképes előadást tartott dr. Csiszér Levente földrajz-angol szakos tanár – Szemelvények a baróti medence természetföldrajzából címmel – a Tortoma Önképző kör keretén belül. Az érdeklődő közönség figyelemfelkeltő adatokat ismerhetett meg az említett területről.

            Az előadó elmesélte, 1991-ben csöppent Erdővidékre, már akkor foglalkoztatta a kérdés, melyet majd a bemutatott doktori disszertációjában kutatott, mit tart ő baróti medencének. „Földrajztudományban a határok nem lineárisak. Erdővidék jóval meghaladja azt, amit én baróti medencének tartok.” – mondta. Kutatásának első nagy célkitűzése bizonyítani, létezik olyan, hogy baróti medence, de különbözik a román forrásanyagokban leírtaktól, különálló földrajzi egység. Második célja a természetföldrajzi tények összegyűjtése létező kiadványok hiányában. Miután sikerült behatárolnia a kutatott területet, térképeket készített annak domborzatáról. Mint megtudtuk, mezőgazdasági szempontból nagyon jól kihasználható a térség legnagyobb része. Nem kell földcsuszamlásra biztosítást kötni, mivel kevés erre veszélyes pontok találhatóak a baróti medencében. Éghajlati adatokért a baróti meteorológiai állomáshoz fordult, ahonnan 1963-től 2010-ig vizsgálódott. Kiderült, állandó, folyamatos hőmérsékletemelkedés jellemző a vidékre. Egy régi katonai térképen bemutatta, sokkal több erdő volt a tizennyolcadik század végén, mint most.

            Végezetül ismertette az általa kidolgozott fejlődési irány lehetőségeket, amelyek a munkaerő kivándorlásának visszaszorítására, az altalajkincsek (márga, andezit, diatomit, mészkő, ásványvíz) kihasználására, a turizmus fellendítésére vonatkoztak.

Bardocz Andrea